Izrael és az Egyesült Államok bírálja a Nobel-díjat
A 2026-os Nobel-békedíjat Navi Pillaynek ítélték, a 85 éves dél-afrikai születésű jogásznak, aki több évtizedes pályafutása során a modern kor legjelentősebb emberi jogi ügyeiben vett részt: segédügyvédje volt a bebörtönzött Nelson Mandelának, majd bíráskodott Dél-Afrika Legfelsőbb Bíróságán, a Ruandáért felelős nemzetközi büntetőtribunálon, a Nemzetközi Büntetőbíróságon, és az ENSZ emberi jogi főbiztosa is volt. A kitüntetést azonban Izrael és az Egyesült Államok élesen bírálta. A vita középpontjában Pillay szerepe áll egy ENSZ-panelembereként, amelynek tavalyi jelentése arra a következtetésre jutott, hogy Izrael népirtást követett el Gázában, és a felelősség „az izraeli hatóságok legfelsőbb szintjét” terheli. Izrael nem működött együtt a vizsgálattal, Washington pedig válaszul kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, amely megbízta a panelt. Pénteken az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, amely szerinte elfogult Washingtont és Izraelt – egyikük sem tagja a testületnek –, Donald Trump pedig Truth Social-bejegyzésben azt írta, hogy a Nobel-bizottság „visszavonhatatlanul megszégyenítette önmagát”, és Pillaynek „nincs hitelessége”. A norvég Nobel-bizottság a jogról szóló kitüntetéssel „emlékeztetni akarta a világot, hogy a joguralom – nemzeti és nemzetközi szinten – alapja a békés konfliktusmegoldásnak”. Pillay a nürnbergi fórumon, ahol az díjátadásról értesült, úgy reagált: a nemzetközi büntetőigazságszolgáltatás gyengítése „veszélyezteti azóta nürnbergi óta fáradságosan elért eredményeket”.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔