Szükség lesz a jövőben szakdolgozatra az AI korában?

A mesterséges intelligencia rohamos térnyerése alapjaiban forgatja fel a diákok tanulási szokásait, és egyre égetőbb kérdéseket vet fel a felsőoktatási számonkérések jövőjével kapcsolatban. Különösen a hagyományos, több tíz oldalas egyetemi szakdolgozatok szerepe vált vitatottá: felmerül ugyanis a kérdés, hogy a diplomaszerzéshez van-e még értelme ilyen formában felmérni a hallgatók tudását, amikor a különféle generatív algoritmusok már most is képesek jelentős segítséget nyújtani a kutatásban és a szövegírásban.

A technológia hatását a gyakorlatban is szemléltették a Polgár Judit Világsakkfesztiválon, ahol pedagógusok vettek részt egy összehasonlító kísérletben. A bemutató során ugyanazt a feladatot három különböző módon hajtották végre: először mesterséges intelligencia nélkül, pusztán a saját tudásukra támaszkodva, majd egyetlen AI-eszköz segítségével, végül pedig több különféle AI-alkalmazás együttes bevonásával.

Ez a gyakorlati megközelítés rávilágított arra, hogy az automatizált eszközök használata mennyire radikálisan alakítja át a feladatmegoldás menetét és az eredmények jellegét. Az oktatóknak és döntéshozóknak ezért alapjaiban kell újragondolniuk, milyen készségeket és milyen módszertannal érdemes értékelni a jövőben, hogy az ellenőrzés valódi tudást tükrözzön a mesterséges intelligencia korában.