A scientists believe a forgotten particle may explain why the universe exists
A Southamptoni Egyetem és az indiai Indian Institute of Technology Kanpur kutatói a Physical Review Lettersben, az American Physical Society folyóiratában új magyarázatot javasoltak arra, miért maradt anyag a világegyetemben a Ősrobbanás után. A korai kozmoszban anyag és antianyag nagyjából azonos mennyiségben keletkezett; ha tökéletesen egyenlő lett volna, szinte minden megsemmisült volna, és nem maradt volna anyag csillagok, bolygók vagy élet számára. A csapat egy évtizedek óta mellőzött, hipotetikus, „lecsatolt” nehéz neutrínóra összpontosított: ez a közönséges neutrínó ritkán kölcsönható, nehezebb rokona, amelyet gyenge kapcsolatai miatt eddig lényegtelennek tartottak. Rishav Roshan, a Southamptoni Egyetem szerzője szerint a részecske rendkívül lassan bomlik, ezért a táguló, hűlő világegyetemben elég sokáig élt ahhoz, hogy átmenetileg átvegye az energiasűrűség uralmát, és anyagdominált időszakot indítson. Ez eltolhatta azt a hőmérsékletet, amelyen az elektronok és más leptonok a Standard Modell Higgs-bozonjának segítségével kölcsönhattak antirészecskéikkel; ez a hőmérséklet kapcsolóként alakította az anyag–antianyag aszimmetria kialakulását. Sudipta Show, a kanpuri intézet társszerzője szerint a korai tágulás e drámai változása nyomot hagyhatott az ősgravitációs hullámokon, így ezek a jelek később ellenőrizhetik a hipotézist. A magyarázat egyelőre elméleti.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔