Kelet-Mongóliában feltárták eddig legnagyobb, mintegy kétezer éves hun sírt
Kelet-Mongóliában, a Duurlig Nars temetőben tárták fel az ország eddig ismert legnagyobb, mintegy kétezer éves ázsiai hun (hsziungnu) sírját. A 2023 és 2026 közötti feltárást a Koreai Nemzeti Múzeum, a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Mongol Nemzeti Múzeum közösen végezte. A 160. számú sírkomplexum a déli bejárati folyosóval együtt körülbelül 73 méter hosszú; a szerkezetet 14,5 méter mélyre ásták, majd kilenc kőréteggel zárták le. A középpontban fa sírkamra és egyetlen koporsó került elő, fölötte lakkbevonatú kocsi maradványai, ami kiemelkedő társadalmi státuszra utal. A koporsóból fog- és hajmaradványokat biztosítottak későbbi DNS-vizsgálatra. A 413 műtárgy közül kiemelkedik egy fogantyús üvegedény, amely a Római Birodalomból származhat, valamint a koporsó alján 15 kínai jádetárgy, amelyek a Han-dinasztia „bi” korongjaira emlékeztetnek, de a hsziungnuk ízléséhez igazított, szabálytalan formájú darabok. Az ezüst lóhámszerszám-díszítések a mai Észak-Korea területén lévő lelángi sírokhoz hasonlítanak; a hegyikristály alá helyezett aranyfüst, piros és kék anyag elsőként fordul elő hun sírban. A kamra a hasonló, akár 22 méter mély mongóliai emlékekhez képest kicsi. A kutatók a Kr. u. 1–2. századra, a hsziungnu hatalom hanyatlásának idejére datálják. A hsziungnuk a Kr. e. 3. századtól a sztyeppe nagy részét uralták; Modu sanjü (Kr. e. 209–174) idején a Han-dinasztia riválisai voltak. Írásos emlékeik nincsenek, kultúrájukat kínai évkönyvek és kurgánok őrzik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔