Vallási szertartásról mesélnek az ókori görög edényeken bemutatott táncosok
Az ókori görög archaikus korszakból, a Kr. e. 8. század végétől fennmaradt nagyméretű agyagedények, a pithoszok nem csupán mezőgazdasági tárolóeszközként működtek, hanem kiemelt vallási és közösségi szerepet is betöltöttek. Alexandra Pentoti, az athéni Nemzeti és Kapodisztriasz Egyetem régészének kutatása szerint a felületükön megörökített, összehangolt táncmozdulatokat bemutató jelenetek a korai termésáldozatok, az úgynevezett „aparchai” szertartásainak állítanak emléket. Az arisztokrata réteg által adományozott, gazdagon díszített edények a szentélyekben egyszerre reprezentálták a felajánlók társadalmi befolyását, és erősítették a formálódó poliszok belső összetartozását.
A régészeti leletek az Égei-tenger több pontján is megerősítik a rituális mozgásformák sokféleségét. Androsz szigetén, Zagorában olyan kerámiatöredék került elő, amely derekukon pengét viselő, csuklójuknál összekapaszkodó férfiakat örökít meg, míg Tinosz szigetén, Xóburgóban párhuzamos sávokban mozgó férfi- és nőcsoportok láthatók. Deszpotikó szigetén felemelt karral egymásba kapaszkodó nők sorát tárták fel, ami a könyörgés gesztusára vagy termékenységistennők tiszteletére utalhat. A gabonát, bort és gyümölcsöt rejtő edények a kultikus lakomák elengedhetetlen kellékei voltak, amelyeken keresztül a közösségek hálát adtak az aratásért, remélve a mezőgazdasági bőség megmaradását.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔