Válságba jutott Ciszjordánia egészségügyi rendszere az izraeli támogatásmegvonás miatt
A megszállt Ciszjordánia egészségügyi rendszere súlyos válságba jutott az anyagi források elapadása és az izraeli adóbevételek visszatartása miatt, amelyet Becalel Szmotrics pénzügyminiszter szorgalmazott. A Palesztin Hatóság költségvetési helyzete a nemzetközi segélyek csökkenése és a vámbevételek befagyasztása miatt rendült meg, amit a 2023 októbere óta megsokszorozódott katonai ellenőrzőpontok, útzárak és telepes támadások tovább súlyosbítottak. A mintegy 320 ezer embe
<truncated 95 bytes>
felét kapják meg, ezért heti két-három napra korlátozzák munkájukat, így az intézmény többnyire csak sürgősségi ellátást képes biztosítani.
A kifizetetlen számlák miatt a beszállítók leállították szolgáltatásaikat, ami kritikus gyógyszerhiányt okozott. Khaldoun Atwan vezető ápoló és Hisham Amle onkológus beszámolója szerint a korábbi kilencven százalékos ellátottsággal szemben ma már alapvető kemoterápiás, immunterápiás és biológiai készítmények hiányoznak, ami a kezelési protokollok végzetes megszakadásához vezet. A betegek orvoshoz jutását a folyamatosan lezárt ellenőrzőpontok mellett a megugró költségek is korlátozzák, miközben egyetlen orvosi vizsgálat ára eléri a 200 sékelt, azaz mintegy 65 dollárt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔