Ókori krétai zsoldosok vagyonát kalózkodásba fektethette egy részük
A hellenisztikus uralkodók szolgálatában harcoló krétai zsoldosok hadjáratok során jelentős vagyont szerezhettek, a szigeten mégis kevés nyoma maradt a gazdagságnak. Katerina Panagopoulou, a Krétai Egyetem történésze az Ariadne című folyóiratban megjelent tanulmányában azt vizsgálta, hová kerülhetett a katonák háborús fizetsége és zsákmánya. Szerinte egyes veteránok kalózkodásba és más, gyors megtérülést ígérő vállalkozásokba fektethették a pénzüket.
A krétai íjászokat gyakran távoli hadjáratokra toborozták. A Kr. e. 217-es rafiai csatában például mintegy 3000 krétai harcolt IV. Ptolemaiosz, további 2500 pedig III. Antiochosz oldalán; fizetésük és a zsákmány jelentős bevételt jelenthetett. A régészeti leletek külföldi kapcsolatokra utalnak: Phaisztosz közelében 332 ptolemaioszi ezüst tetradrachma került elő, Haniában számos makedón érme. Ezek önmagukban nem bizonyítják, hogy a pénzt zsoldosok vitték haza, hiszen kereskedelem és hadizsákmány is magyarázhatja a jelenlétüket.
Panagopoulou szerint egyes katonák soha nem tértek vissza: voltak, akik a Ptolemaioszok Egyiptomában telepedtek le, ahol földet kaphattak szolgálatukért, mások Kis-Ázsiába költöztek. A hazatérők közül néhányan kalózkodásba fektethettek. Az ókorban a zsoldosszolgálat, a rablás és a tengeri fosztogatás határai gyakran elmosódtak; a kalózportyák jelentős bevételt hozhattak anélkül, hogy maradandó régészeti nyomot hagytak volna. A kutató azt is felveti, hogy a krétaiak kevésbé kedvelhették a vagyon látványos bemutatását. A kutatás egyelőre nem tudja bizonyítani, hogy a veteránok valóban kalózkodásra költötték a keresetüket, de lehetséges magyarázatot kínál a szigeten hiányzó gazdagság nyomaira.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔