Az EKB tartotta a kamatot, de közeledhet az újabb szigorítás
Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa októberi ülésén egyhangúlag változatlanul 2,5 százalékon hagyta az irányadó betéti kamatot. Christine Lagarde elnök szerint az ülésen a kamatemelés lehetősége is felmerült, a piac pedig jelentős esélyt lát arra, hogy decemberben már szigorítás következhet. A jövő évi további emeléseket szintén beárazzák, miközben az EKB a következő hat hét makrogazdasági adatai alapján dönt az időzítésről.
A jegybank legnagyobb kockázatként a magas energiaárakat azonosítja, amelyek egyszerre fékezik a gazdasági növekedést és növelik az inflációt. A szeptemberi főinfláció 3,8 százalékra ugrott, ezt azonban szinte teljes egészében az energiaköltségek emelkedése magyarázta. A döntéshozók szerint egyelőre nem erősödtek a másodkörös hatások, ezért az energiasokk tartósságát a következő hónapok maginflációs adatai mutathatják meg. Közben a banki hitelezési feltételek szigorodtak, a magasabb kamatok pedig minden fontosabb szegmensben visszavetették a keresletet.
Lagarde a tartósan magasabb kötvényhozamokra is figyelmeztetett: a magas adósságú országoknak ehhez kell igazítaniuk fiskális politikájukat, bár az EKB rendelkezik a piaci zavarok kezeléséhez szükséges eszközökkel. Az ülésen az is világossá vált, hogy az euróövezeti jegybank nem követi az amerikai Fed példáját, és nem csökkenti éves kamatdöntő üléseinek számát.
A döntés mellett Lagarde bejelentése is jelentős figyelmet kapott. 2027. február 7-én, eredeti mandátumának lejárta előtt távozik az EKB éléről, mert a jövőben szabadabban szeretne megszólalni a monetáris politikán kívüli társadalmi és közéleti kérdésekben. Az utódlási folyamat már megkezdődött.