Egyetlen dátumhoz köthetik Van Gogh Csillagos éjszaka című festményét
Új kutatás egy konkrét időponthoz, 1889. július 22-ének hajnalához kapcsolhatja Vincent van Gogh Csillagos éjszaka című festményét. A művészettörténészek régóta vitatják, hogy a képen látható égbolt valós megfigyelésen alapul-e, vagy inkább Van Gogh képzeletének szülötte. Az égitestek elrendezése azonban olyan részleteket tartalmazhat, amelyek alapján rekonstruálható, milyen látvány inspirálhatta a festőt.
A dél-koreai SLLAB űrkutatási vállalat és a Kjungi Egyetem kutatói szerint egy korábbi azonosítás téves lehetett: a festményen látható csillagcsoport nem a Koshoz, hanem a Bika csillagképhez tartozó Hyadok környezetéhez kapcsolódhat. Számításaik alapján 1889. július 22-én hajnalban a Hold, a Vénusz és a Hyadok egyszerre lehetett látható a dél-franciaországi Saint-Rémy térségéből. Ez jobban illeszkedhet a festmény részleteihez, mint a korábban felvetett júniusi időpont.
Van Gogh fennmaradt levelei szintén alátámaszthatják a nyári dátumot: a festő kabócákról írt, ami a meleg évszakra utalhat. A korabeli időjárási adatok szerint az adott hajnalon derült lehetett az ég. A kutatók ugyanakkor nem állítják, hogy a kép egyetlen pillanat pontos másolata. Elképzelhető, hogy Van Gogh több éjszaka megfigyeléseit egyesítette a vásznon. A tanulmány a Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔