Áder János az 1956-os forradalom fordulópontjairól beszélt
Áder János az 1956-os forradalom napjait a politikai fordulatok és a katonai fenyegetés egymásba fonódó történeteként idézte fel. Október 30-án megszűnt az egypártrendszer, és Hruscsov késznek mutatkozott arra, hogy tárgyaljon a szovjet csapatok teljes kivonásáról. Egy nappal később Nagy Imre a Kossuth téren már győztesnek nevezte a forradalmat, Miskolcon azonban közben észlelték, hogy a kivonulónak hitt szovjet egységek visszafordulnak, és ismét az ország belseje felé tartanak.
November 1-jén Nagy Imre kinyilvánította Magyarország semlegességét. Ugyanekkor Kádár János még a nép dicsőséges felkeléseként beszélt az eseményekről. November 2-án Németh László és Illyés Gyula művei is megjelentek a független sajtóban, november 3-án azonban Tökölön a KGB letartóztatta a magyar tárgyalódelegációt. Áder ezt az árulás napjaként jellemezte.
November 4-én 17 szovjet hadosztály, mintegy 60 ezer katona indított támadást a törvényes magyar kormány megdöntésére. Ezzel párhuzamosan megalakult Kádár János kormánya, Nagy Imre pedig elmondta történelmi rádióbeszédét. Áder a Washington Post, a New York Times és John F. Kennedy értékelését is felidézte: szerintük a magyar forradalom a történelem alakításának és az emberi szabadságvágy elpusztíthatatlanságának példája volt. Úgy fogalmazott, 1956 megingatta a szovjet birodalmat, a hősök emlékének megőrzése pedig mindenki közös felelőssége.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔