Kínában potom összegekből forgatnak MI-es mozifilmeket, a színészek lázadása kitört

Kínában a helyi önkormányzatok versengenek az MI-filmesekért: klasztereket, kedvezményes bérleti díjakat, megélhetési támogatásokat és számítási kapacitást kínálnak. Az állami ösztönzők és az alacsony költségek gyors növekedést hoztak, a túlkínálat és a tisztázatlan szerzői jog azonban már árnyalják a képet.

Csu Csili, a sencseni China Wit Media MI-részlegének vezetője két éve Sencsent választotta, idén viszont naponta keresik más városok. 2026 első felében a CCTV szerint az MI-rövidfilmek percenkénti költsége ötezer jüanról néhány százra zuhant. Pan Hsziaojün hainani filmhallgató szerint egy esküvői jelenet hagyományosan hatvanezer jüan, MI-vel ezernégyszáz.

Sanghaj májusban számítási kapacitással és felhőmodellekkel támogatta a rövidfilmeket, Peking 260 millió jüanos audiovizuális alapot hozott létre, Huajrou számítási utalványokat oszt, az iQIYI augusztusban teljes mértékben az MI-re épít. A Douyinon 221 900 új MI-műsor indult, de csak 1055 érte el a százmilliós megtekintést. A Nemzeti Filmhivatal engedélyt adott a Bona Film Group kilencvenperces Szanszingtuj – A jövő emlékei című sci-fijének, az első nagystúdiós kínai MI-mozinak, amely idén kerül a termekbe. A színészek arcmásuk engedély nélküli használata ellen lázadnak, a nézők a plágiumot kifogásolják; a kasszasiker Niu Lajt sokan az MI elleni reakcióként értelmezték. Az MI-tartalom jelölése kötelező, egyértelmű szerzői jogi szabály még nincs.