Részben a minisztériumi projektek leállítása miatt javultak a költségvetés adatai
A költségvetés első kilenc havi hiánya meghaladta az 5200 milliárd forintot, ami a GDP 5,5 százalékának felel meg. Bár a Pénzügyminisztérium kedvező folyamatokat vázolt fel, Németh Viktória, az Oeconomus szakértője az Inforádiónak rámutatott: a javulás mögött valójában az állami projektek hirtelen leállítása áll, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál ugyanis 61 százalékos zuhanás történt.
Az elemző szerint a beruházások leállítása csak ideiglenes eredményt hoz, hosszabb távon viszont a gazdaságélénkítő multiplikátor hatás kiesése miatt adóbevétel-kiesést okoz, miközben a növekedés is elmarad a várttól. Noha a kormány mintegy 1000 milliárd forinttal mérsékelte a felhalmozott hiányt, az éves hiánycélt korábban 4218 milliárdról 7100 milliárd forintra emelte meg.
A folyamatokat az uniós helyreállítási alap (RRF) előfinanszírozására felvett hitelek is terhelték. A devizahitelek a GDP 1,5 százalékát, a teljes hitelfelvétel pedig 3,5–4 százalékát tette ki, ami leképezi a hiány 3,7-ről 7,5 százalékra történő megugrását. Az Oeconomus szakértője szerint az átmeneti korrekció ellenére az év egészében lényegesen magasabb hiány várható a tavalyinál.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔