Mi vár Izraelre a választások után?
Ilan Pappe, a University of Exeter európai palesztin tanulmányok központjának igazgatója szerint az izraeli választási eredmények kétféleképpen értelmezhetők. Bár a korábban szilárd többséggel bíró Benjamin Netanjahu miniszterelnök blokkja a 120 fős Kneszetben 53 mandátumra csökkent, a kormányalakításhoz szükséges legalább 61 fős többség elérése egyik oldalnak sem egyszerű. Bár a Netanjahu-ellenes erők összesen 67 helyet szereztek, a palesztin pártok 19 mandátumával senki sem hajlandó együttműködni. Így a Netanjahuval szembenálló zsidó blokknak csupán 48 képviselője van, ami öttel kevesebb Netanjahu táboránál.
A kormányalakítási lehetőségek mindegyike komoly akadályokba ütközik. A Netanjahu-ellenes zsidó blokk vezetője, Gadi Eisenkot kizárta a palesztin pártokkal való koalíciót, a vallásos ortodox pártok támogatását pedig ellehetetleníti, hogy Eisenkot fő ígérete a haredi fiatalok katonai szolgálata volt. A rotációs nagykoalíció sem működőképes, hiszen a korrupciós per alatt álló Netanjahu a törvények szerint nem lehet miniszter egy Eisenkot vezette kabinetben, a megállapodást pedig – ahogy 2020-ban Benny Gantz esetében tette – bármikor felrúghatja. Emiatt valószínű forgatókönyv az új választások kiírása hat hónapon belül, miközben az addig hivatalban maradó Netanjahu a gázai és ciszjordániai erőszak, valamint az Irán és Hezbollah elleni feszültségek szításával próbálhatja visszaszerezni többségét.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔