Milyen hatalmak maradnak Benjamin Netanjahu interim miniszterelnök kezében Izraelben
Izraelben a választások után két héttel sem dőlt el, ki alakít kormányt: Isaac Herzog elnök Gadi Eisenkot ellenzéki vezetőnek adott lehetőséget, de sem az ő szövetsége, sem Benjamin Netanjahu koalíciója nem szerzett 61 képviselői helyet a Kneszetben. Netanjahu addig is átmeneti miniszterelnök marad; ha Eisenkotnak nem sikerül a kormányalakítás, Herzog hozzá is fordulhat.
Izraelnek nincs egységes alkotmánya, a kormányzás alapját az Alaptörvények adják. A Kormányról szóló alaptörvény 30. cikke szerint a leköszönő kabinet zavartalanul működik, amíg az új kormány meg nem kapja a Kneszet bizalmát. Ehab Jabareen elemző szerint Netanjahu elvesztette a kormányalakítás elsőbbségét, de nem a miniszterelnökséget: ellenfeleinek megállapodásra van szükségük az eltávolításához, a különbségeik pedig a helyén tartják. Ez „alkotmányos paradoxon”: a miniszterelnöknek nincs népi mandátuma, de kezében maradnak az állami intézmények. A kormány irányítja az államot, a biztonságot és a külügyeket, a használatukat azonban önmérséklet terheli.
A legérzékenyebb terület a hadsereg: Netanjahu kinevezhet és biztonsági döntéseket hozhat, de extra ellenőrzésre számíthat, mert a jogi hatalom nem egyenlő a legitimációval. Új háborút a 40. cikk szerint a kabinet szavazással indíthat, egyedül nem. Meglévő konfliktusokat – Irán, Libanon – viszont stratégiailag használhat. Eisenkot és szövetségesei nincsenek a biztonsági kabinetben, így a hírszerzés keretezésében Netanjahu befolyása gyakorlatilag ellenőrizetlen. A Shin Bet közvetlenül a miniszterelnöknek jelent. Maysara Bahr szerint pénzügyi lépései eladósodottságot hagyhatnak a következő kormánynak, de új törvényt nem vihet át a folyamatban lévő korrupciós per elleni védelemre. A tisztséget arra is használja, hogy az ellenzéki blokkot törje, és cionista szavazóknak Eisenkot szövetségét kedvezőtlenül állítsa be.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔