Bíróság korlátozta az újságírók LinkedIn-üzeneteinek tömeges bekérését
Egy amerikai fellebbviteli bíróság szerint az igazságügyi tárca nem kérheti ki válogatás nélkül újságírók 18 hónapnyi LinkedIn-kommunikációját egy titkos katonai információk kiszivárogtatása miatt indított vizsgálatban. A minisztérium olyan újságírók adataira kért hozzáférést, akik összesen több mint ezer cikket publikáltak, ráadásul sokféle témában. A megkeresés nem korlátozódott azokra, akik a vizsgált riport elkészítésében közvetlenül részt vehettek, hanem mindenkit érintett, akinek bármilyen lehetséges kapcsolata volt a célba vett újságírókkal.
A LinkedIn azzal érvelt, hogy az újságírók többsége éppen azért teszi közzé elérhetőségét a platformon, hogy bizalmas források kapcsolatba léphessenek vele. A bírák szerint a túl széles körű adatbekérés ezért nemcsak néhány érintett újságírót veszélyeztetne, hanem azt a kommunikációs csatornát is, amelyen a sajtó rendszeresen kapcsolatot tart forrásaival. A bíróság különösen aggályosnak találta, hogy a kormány egy évre titoktartási végzést szerzett, így az érintettek sokáig nem tudhatták, hogy kommunikációjukat vizsgálják.
A háromtagú tanács egyhangú döntését J. Harvie Wilkinson III írta. A testület nem semmisítette meg teljesen az adatkiadási végzést, hanem arra utasította az alsóbb fokú bíróságot, hogy lényegesen szűkítse azt. A döntés szerint önmagában nem elegendő, hogy a LinkedIn technikailag képes összegyűjteni az adatokat: mérlegelni kell a sajtószabadságot és az első alkotmánykiegészítés által védett jogokat is. Az alsóbb fokú bíróságnak azt is meg kell vizsgálnia, értesíthető-e legalább korlátozottan a vizsgált sajtóorgánum egy ügyvédje.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔