A PISA-felmérések háttere: magas állami támogatás és kiemelt oktatási prioritás határozza meg a kínai diákok sikerét
A nemrég közzétett PISA 2025-ös mérés adatai alapján a kínai diákok szerezték meg a világelsőséget, ami Halász Gábor oktatáskutató szerint tudatos szakpolitika eredménye. Lényeges megszorítás azonban, hogy a felmérés példátlan módon nem egész Kínát, hanem csupán a négy legfejlettebb régió tanulóinak teljesítményét vizsgálta. Kína oktatási nagyhatalomként kívánja meghatározni magát: a szektor kiemelt prioritás, megvalósítására bőséges állami források jutnak, az oktatáspolitika pedig közvetlenül kapcsolódik a gazdaság- és iparpolitikához, valamint az innovációhoz, mivel a humán képességek fejlesztését a versenyképesség alapjának tekintik.
A sikert a konfuciánus kultúrkör
<truncated 5 bytes>
adalmi értékei is megalapozzák, amelyek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a tanulásnak. Általános meggyőződés, hogy megfelelő erőfeszítéssel bárki képes kiemelkedően teljesíteni, ezért a tehetséggondozás sem egy szűk elitre, hanem széles rétegekre terjed ki. A szülők hatalmas, olykor erejüket meghaladó anyagi és személyes energiát fektetnek a gyermekek oktatásába, ami a színvonalas iskolák mellett a magánórák és kiegészítő képzések hatalmas hálózatát táplálja. Ennek a feszített környezetnek a visszásságaként a rendszer kritikusai leginkább a diákok túlhajszoltságát róják fel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔