Tovább a PegaPollra
PEGAPOLL · HÍREK

Megfejtették a mexikói dzsungelben felfedezett maja város ókori nevét

Múlt-kor · 2026-11-10
🤖 AI-generált tartalom — A címet és az összefoglalót mesterséges intelligencia készítette automatikusan, emberi szerkesztői átnézés nélkül.

Kutatók megfejtették egy 2026 májusában, Ivan Šprajc (Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Kutatóközpontja) vezette nemzetközi expedíció által Campeche-ben, a Calakmul bioszféra-rezervátumtól északra felfedezett maja település ókori nevét. A sűrű dzsungel miatt kezdetben Minanbének („Nincs út”) hívták. Mintegy húsz kőemléket találtak; a feliratok nagy része az időjárás és ókori szándékos rongálás miatt elpusztult. Fotogrammetriai 3D-modellekkel, virtuális megvilágítással vizsgálták a halvány véseteket.

A három darabra tört 7. számú sztélé gazdagon díszített alakja mellett a hieroglifák az uralkodót Suutz’ (Denevér) néven rögzítették, a sak és ajaw (fehér, úr) logogramokkal; ebből a település eredeti neve Sakil. A mintegy 40 kilométerre északnyugatra fekvő Ocomtún – szintén Šprajc csapata tárta fel 2023-ban, ókori neve az adatok szerint Maatz’ lehetett – 1. számú, lépcsőként újrahasznosított áthidalóján megkötözött fogoly látható, aki a felirat szerint Sakilból származott. Ez Kr. u. 600–900 között ellenséges viszonyt bizonyít.

A 6. számú oltár a Suutz’ név után a kalo’mte’ („legfőbb úr”) címet használja, amelyet sokáig Tikal vagy Calakmul szintű uralkodók viseltek. Minanbé alig 15 hektáros, a cím kisebb központokban való megjelenése a hatalom szétaprózódását jelzi. Octavio Esparza Olguín, az UNAM Maja Tanulmányok Központjának epigráfusa szerint ez új fényt vet a késő klasszikus alföldek politikájára. A klasszikus maja világ (Kr. u. 250–900) városállamok hálózata volt; a 8–9. század fordulóján a Yucatán déli-középső részén aszály, túlnépesedés és erőforrás-kimerülés mellett erősödtek a háborúk, a térség a 10. századra nagyrészt elnéptelenedett.

Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔
Forrás: Múlt-kor · innen ahirlevel.hu

Kapcsolódó hírek