A tuberkulózis kezelése fejlődött, de a gyógyszerrezisztencia visszavetheti az eredményeket

A tuberkulózis kezelése 2022-ben fordulóponthoz érkezett: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ekkor vezette be azt az új, hat hónapos tablettás kezelési protokollt, amelynek középpontjában a bedaquiline nevű gyógyszer áll. Ez az előrelépés azért volt különösen jelentős, mert a korábbi terápia akár húsz hónapig is eltartott, injekciózást igényelt, és komoly mellékhatásokkal – köztük halláskárosodással – járt. Az új kezelés nemcsak hatékonyabb, hanem olcsóbb és egyszerűbben alkalmazható is, ami különösen fontos az alacsony jövedelmű országokban, ahol a betegség a legelterjedtebb. A tuberkulózis jelenleg is a világ vezető fertőző betegség okozta haláloka: 2024-ben 1,23 millió áldozatot követelt. A helyzet komoly árnyoldala, hogy a kórokozó baktérium – miután új gyógyszerrel kerül kapcsolatba – képes gyorsan alkalmazkodni, és rezisztenciát kialakítani. Ez ellen az új kezelési rend is egyre védtelenebbé válik: már azonosítottak bedaquiline-rezisztens törzseket, amelyek terjedése azzal fenyeget, hogy a világ visszakényszerül a hosszabb, bonyolultabb és drágább kezelési módszerekhez. Tovább súlyosbítja a képet, hogy a kutatók még mindig korlátozott mértékben értik, miért és hogyan alakul ki a rezisztencia, vagyis nemcsak a klinikai ellátás, hanem a tudományos megértés terén is van pótolnivaló. Minden új gyógyszer bevezetésekor megkezdődik egy verseny az orvostudomány és a baktérium evolúciós alkalmazkodóképessége között – és ez a verseny jelenleg koránt sincs megnyerve.