Kamatot emelt a Fed, idén még egy szigorítás jöhet

Több mint három év után először döntött kamatemelésről az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve: a Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) egyhangú, 12–0 arányú szavazással 25 bázisponttal, 3,75–4,00 százalékra emelte az irányadó alapkamat célsávját. A legutóbb 2023 júliusában szigorító intézmény a döntést a tartósan magas inflációval és a megugró olajárakkal indokolta. A döntéshozók hangsúlyozták, hogy a lépés a 2 százalékos inflációs célhoz való mielőbbi visszatérést szolgálja az árstabilitás mielőbbi biztosítása érdekében.

A frissített gazdasági előrejelzések alapján a folyamat nem áll meg: a 18 résztvevő döntéshozó közül 16-an idén újabb emelésre számítanak – Kevin Warsh elnök hivatalba lépése óta nem ad le előrejelzést –, négyen pedig akár még két szigorítást is valószínűnek tartanak. Későbbre viszont már nem jeleztek előre újabb emelést, sőt 2028-ra és 2029-re már egy-egy kamatvágást valószínűsítenek. A Fed az idei inflációs prognózisát is felfelé igazította: az átfogó PCE-árindexet 3,7, a maginflációt 3,4 százalékra várják, és a 2 százalékos cél elérésére egészen 2029-ig kell majd várni.

A szigorítást támogatta a stabilizálódó munkaerőpiac is; a bizottság 4,1 százalékra vitte le az idei munkanélküliségi rátára vonatkozó várakozását. A döntéshozókban élénken él a korábbi pandémiás „átmeneti infláció” kudarca, így most az iráni háború miatti energiaár-emelkedés, a vámok tartós hatásai és a mesterséges intelligenciába áramló tőkebefektetések láttán határozottan léptek fel az inflációs várakozások elszabadulása ellen. A szigorítási hullám már a piacokat is elérte: a 10 éves államkötvény hozama jelentősen emelkedett Warsh augusztus 28-i Jackson Hole-i beszéde óta, a 30 éves fix jelzáloghitelek kamata pedig már 7,19 százalékra szökött fel.