Hat magyar régióban a halálesetek legalább felét keringési betegségek okozzák
Az Európai Unióban 2023-ban mintegy 1,6 millió ember halt meg a keringési rendszer betegségei miatt, ami az összes haláleset 32,5 százalékát jelentette. A betegségcsoportba többek között az ischaemiás szívbetegségek, a magas vérnyomással összefüggő kórképek és az agyi érrendszeri betegségek, például a stroke tartoznak. Az Eurostat 244, NUTS 2 szintű régió adatait vizsgálta, és ezek közül 25-ben a keringési betegségek az elhunytak legalább felének haláláért feleltek.
Magyarország különösen kedvezőtlen helyzetben szerepel az összehasonlításban: a nyolc magyar régióból hat került az 50 százalék feletti kategóriába. Ez azt jelenti, hogy az ország területének jelentős részén minden második haláleset valamilyen szív- és érrendszeri betegséghez kapcsolódott. Magyarország Bulgária, Románia, Litvánia, Lettország és Szlovákia mellett az Európai Unió legrosszabb helyzetű országai közé tartozik ebből a szempontból.
A regionális különbségek jelentősek. Nyugat-Európa egyes térségeiben a keringési betegségek az összes haláleset kevesebb mint ötödét okozták, míg Bulgária Yuzhen tsentralen régiójában 67,3, Yugoiztochen régiójában pedig 66,4 százalékos volt az arány. Románia mind a nyolc régiójában meghaladta az 53 százalékot, Sud-Vest Olteniában pedig 63,8 százalékot ért el. Az uniós standardizált halálozási ráta 2023-ban 313 haláleset volt 100 ezer lakosra vetítve. Az adatokat ugyanakkor az egyes régiók eltérő korösszetétele is befolyásolja, ezért az életkor szerint kiigazított mutató alkalmasabb az összehasonlításra.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔