Üzemanyagválságtól tartanak cégvezetők a tartósan magas olajárak miatt

A kőolaj világpiaci ára csütörtökön enyhén csökkent, miután arról érkeztek hírek, hogy Ománon keresztül szaúdi kőolaj-szállítmányok jutottak a piacra – ám a hordónkénti 100 dolláros szint mindkét irányadó olajfajta esetében továbbra sem dőlt meg. Az Európában meghatározó brent ára 1,5 dollárral 104,3 dollárra, az amerikai WTI-é 1,1 dollárral 101,3 dollárra esett csütörtökön, és szerdán is 3 dolláros csökkenés történt mindkét fajtánál – írja a Reuters. Az árak február végi amerikai–izraeli támadást követően kerültek tartósan 100 dollár fölé, ami jelentős emelkedés az év eleji 60–65 dolláros szinthez képest; a Hormuzi-szoros megnyitásának hírére innen 80 dollárig, július elején pedig átmenetileg 70 dollár alá csökkent az árfolyam. A Fehér Ház a magas árakat átmenetinek tartja, ám nagy energetikai cégek vezetői szerint – a Wall Street Journal beszámolója alapján – már nem túlzás üzemanyagválságról beszélni. Deák András, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa energiapolitikai szakértőként úgy látja: hirtelen piaci összeomlásra már nem kell számítani, de „folyamatosan csúszunk bele egy egyre rosszabb helyzetbe”. A drágulás Magyarországot is érinti: a benzinkutakon ugyan orosz kőolajból finomított üzemanyagot lehet tankolni, a világpiaci emelkedés az Ural-fajta árára is felfelé hat, és a következő hónapokban maga az orosz olajimport is bizonytalanná válhat. Biztató ugyanakkor, hogy a hazai biztonsági készletek töltöttsége nem rossz: augusztus végén a kőolajkészlet a januárihoz képest 11 százalékkal, a gázolajkészlet 75, a benzinkészlet 78, a kerozinkészlet pedig 85 százalék volt, összességében pedig a készlet fedezettsége 87 napnyi fogyasztásnak felelt meg a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség adatai szerint.