Az öregedő izmok gyengülését eddig nem ismert ideg–izom-kommunikációs zavar magyarázza

A Missouri Egyetem kutatói szerint az izomerő öregedéssel járó csökkenése nemcsak az izomtömeg fogyásából és a motoneuronok eltűnéséből adódik: a neuromuscularis junctio is egyre kevésbé megbízható. W. David Arnold, a NextGen Precision Health kezdeményezés vezetője több mint tíz éve vizsgálja ezt a pontot. Emberekben és állatmodellekben kimutatták, hogy a kapcsolat öregedéssel gyengül, ellentétben azzal a feltételezéssel, hogy megbízható marad. A jelenség a sarcopeniához – az izomerő és -funkció életkori hanyatlásához – is hozzájárulhat, amely a 80 év felettiek csaknem felét érinti. A problémát a NaV1.4 fehérje alacsonyabb szintjéhez kötötték, amely az izomrostok idegi jelekre adott válaszát segíti.

A dán NMD Pharmával együttműködve részlegesen gátolták a ClC-1 fehérjét, így az öregedő izmok fogékonyabbá váltak az idegi jelekre, és állatmodellben nőtt az izomerő. A cél a megmaradt rostok jobb válaszkészsége, nem a kiesett izom vagy neuron pótlása. Arnold vizsgálóként részt vett az ignaseclant, az NMD Pharma kísérleti ClC-1-gátlója többközpontú vizsgálatában Charcot–Marie–Tooth-betegségben, a leggyakoribb örökletes neuromuscularis kórképben; több izomerő- és fizikai funkciómutató javult. A főbb eredményeket a 2026-os Muscular Dystrophy Association konferencián ismertette. Hosszabb távon a szert időskori sarcopeniában is vizsgálnák.