A Budavári Palota rekonstrukciójának eredményeit veszélyeztetheti a szüneteltetés
A Budavári Palota rekonstrukciójának szüneteltetése egy olyan, több éve zajló folyamatot érinthet, amelynek már több látványos eredménye elkészült. Megújult a Szent István-terem, ahol egyebek mellett rekonstruálták a több mint másfél tonnás, 4,5 méternél is magasabb Zsolnay-kandallót, valamint három, egyenként mintegy másfél mázsás csillárt is elhelyeztek. A helyreállítás közben olyan ritka szakmák tudását is újra munkába kellett állítani, mint a műmárvány-, fa-, fém- és textilmunkák, illetve a díszítőelemek készítése.
A palota környezetében újjáépült a Hauszmann Alajos tervei alapján 1899 és 1901 között emelt Magyar Királyi Lovarda, amely ma rendezvény- és kulturális térként működik. Megújult a Főőrség épülete, új arculatot kapott a Csikós udvar, és helyreállították a Stöckl-lépcsőt is, amelyet az 1970-es években bontottak el. A fejlesztésekhez akadálymentes kapcsolat kialakítása is kapcsolódott a Palota út és a Vár magasabban fekvő részei között.
A most szüneteltetett északi, A jelű épület a tervek szerint nem elszigetelt beruházás lett volna. Visszaállították volna az egykori északi kapuzatot, az első emeleten pedig rekonstruálták volna a nagy tánctermet, ahonnan a Buffet-galérián át ismét megnyílhatott volna a Duna felé vezető panoráma. Az északi és a kapcsolódó báltermi szárny kivitelezési tervei 2025 végére elkészültek. A Magyar Nemzet szerint a szüneteltetés azért is kockázatos, mert a műemléki rekonstrukciót hosszú történeti kutatás, értékleltárak, restaurátori tervek és részletes szakmai előkészítés alapozta meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔