A kosár nem olvas újságot — mit jelent a 2027-es büdzsé a pénztárcádban?

A kormány igazságossági költségvetésként mutatja be a 2027-es tervezetet; a bevásárlókosár viszont nem a GDP-hiányt, hanem a reálbért és az árakat számolja.

Nyitok egy átlagos havi kosárral: élelmiszer, rezsi-dolgok a boltban, dohány- és alkoholtermék ha van, gyógyszer. A Pénzügyminisztérium 2027–2030-as programja szerint az átlagos infláció idén még 1,7 százalék, jövőre viszont három százalék körülire ugrik, és a dokumentum szerint a jövő év közepén ezt is meghaladhatja. Nem „statisztikai trükk”: az árrésstop kivezetése, az élelmiszerárak emelkedése és a jövedékiadó-emelések közvetlenül a polcokat és a kútfejet célozzák. Ha a fizetésed nominálisan nő, de a te kosarad nagyobb része élelmiszer és adózott cikk, a te személyes inflációd simán lehet a hivatalos három százalék fölött — és ettől lesz fájó a reálbér-szó.

A versenyszféra bérdinamikája jövőre hat százalékra lassul; a bruttó átlagkereset növekedése 9,2-ről 5,6 százalékra esik. A nettó reálbér az idei 9,5 százalékos ugrás után 2027-ben 3,1, 2028-ban 2,5 százalékkal nőne — szép szám papíron. De a reálbér definíciója az, hogy a fizetésed mínusz a kosár. Három százalékos átlaginfláció mellett a 3,1 százalékos reálbér-növekedés azt jelenti: ha a kosarad pont „átlagos”, havonta kb. nulla plusz marad — egy kávé ára felett, de egy tankolás alatt. Ha viszont két gyerek van, és a hűtő tele van hússal és tejjel, a te kosarad gyorsabban drágul, mint a statisztika — és akkor a reálbér a te konyhádban már nem plusz, hanem mínusz.

Közben jön a címben is szereplő szja-mentesség visszavonása. A források szerint a megszorításokat a kormány „célzottabbá tételnek” nevezi, és ebbe a csomagba tartozik ez az intézkedés is — a véglegesített szöveg és a korábbi heti bejelentések között pedig, a Magyar Nemzet szerint, eltérések is vannak. A minimálbér kétszereséig csökkentett személyi jövedelemadó továbbra is segít: minimálbéren dolgozók éves szinten kb. 240 ezer forinttal, mintegy kilenc százalékkal vihetnének haza többet — ez konkrét, kézzelfogható nyereség. De aki eddig a mentesség határán vagy felette kapott lényegi nettó pluszt, az 2027-ben azt a részt visszaadhatja az áremelkedésnek. Számoljunk: 240 ezer forint éves többlet 20 ezer havonta; ha a család kosara havi 80–100 ezer forint, és csak három százalékkal drágul, az 2400–3000 forint. A többlet még bőven fed — de ha jön a második hullám a jövedékiadókkal és az élelmiszerrel, plusz eltűnik egy korábbi kedvezmény, a 20 ezer forintos plusz gyorsan olvad.

A nyugdíjasokat a 3 százalékos januári emelés érinti először. Egy jelenleg 200 ezer forintos nyugdíj 206 ezerre nő — a 13. és 14. havi juttatás nélkül évi 72 ezer forint plusz. A költségvetés 3 százalékos inflációval számol; ha a nyugdíj is ennyivel emelkedik, reálértékben nem javul az idősek túlnyomó többségének — a program szerint a januári háromszázalékos emelés csupán az áremelkedést kompenzálja. A 14. havi nyugdíj régi ígéretéből csak az eddig bevezetett egyheti készpénzes rész marad; a második heti részlet helyett korlátozottabban felhasználható SZÉP-kártyás juttatás jön — ami nem ugyanaz, mint a szabadon elköthető forint. A nyugdíjas SZÉP-kártya első üteme indul, 2,2 millió embernek, de 2027-ben még nem a teljes, korábban kilátásba helyezett éves összeg érkezne; az összeg nem nyugdíjemelés, nem épül be a havi ellátásba, és nincs végleges döntés arról, hol és mire használható. A kosár szempontjából: ha gyógyszerre és bevásárlásra is mehet, az segít; ha csak „pihenésre” maradna, a rezsivédett otthon mellett is maradna fenn a kérdés, miből vegyél többet.

Itt jön a legerősebb ellenérv, amit kötelező megemlíteni: a minimumok emelése valós nettót ad a legszegényebbeknek. A nyugdíjminimum 28 500 forintról 120 ezerre nőne — több mint négyszeresére; 2008 óta, közel tizenkilenc éve változatlan volt. Ez nem azt jelenti, hogy minden nyugdíjas automatikusan 120 ezret kap: a teljes öregségi nyugdíjhoz feltételek kellenek, résznyugdíjakra más szabályok vonatkoznak. De akinek eddig a minimum alatti vagy minimum körüli ellátása volt, annak +91 500 forint nominális havi ugrás — évi több mint egymillió forint. Ehhez képest a 3 százalékos infláció „csak” havi 3600 forint lenne 120 ezeren — reálisan ez brutális javulás. A kisnyugdíjak felzárkóztatása mintegy 455 ezer embert érinthet; akinek az ellátása a januári emelés után sem éri el a 146 ezer forintot, további tartós külön emelés jöhet. A családi pótlék megduplázódna, több mint egymillió családot és 1,7 millió gyermeket érintve — ez szintén közvetlenül a havi bevásárlókosarat célozza.

Számoljuk ki, kinek marad több: a minimumnyugdíjas vagy a pótlékos család nominálisan és reálisan nyer; a középsávban dolgozó, aki nem kap minimum-emelést, csak a lassuló bérdinamikát és a három százalékos kosárdrágulást látja, plusz esetleg a szja-mentesség visszavonását — ő a nullszaldó vagy mínusz zónában landolhat. A vagyonadó az egymilliárd forintot meghaladó vagyonra jönne, kb. 15 ezer adózóra, a háztartások kevesebb mint egy százalékára — a kosár szempontjából ez távoli zaj, de jelzi: a terhelés nagy része a fogyasztás és a munka oldalán csúszik vissza.

A makrogazdasági oldal sem hagyja békén a pénztárcát. A kormány 169,5 milliárd forinttal vágja vissza a hazai vállalati támogatásokat, adóemelésekkel terheli a termelőszektort; a kieső forrásokat politikai feltételekhez kötött brüsszeli pénzekből és uniós hitelekből akarja pótolni. A tárca a 2029–2030-ra felvázolt, három százalék feletti GDP-bővülést nem megalapozott előrejelzésnek, hanem a piaci konszenzust meghaladó „gazdaságpolitikai aspirációnak” nevezi — véleményem szerint a kosár ezt úgy éli meg, hogy ha a növekedés nem jön, a béremelés és a minimumok fenntartása később újabb adóemelésként jelenhet meg ugyanazon a polcon.

A 2027-es büdzsé tehát két külön világ: a statisztikai reálbér még pluszban maradhat, a legszegényebb nyugdíjasok és a pótlékos családok pedig valóban többet tarthatnak meg. A tipikus dolgozó család számára viszont a mérleg a kosárban dől el — és ott az infláció visszatérése, a jövedékiadók és a szja-mentesség visszavonása együtt arra utal, hogy 2027-ben nem a főösszeg, hanem a tételek számítanak. Nem az a kérdés, hogy „a kormány jó-e”, hanem hogy te melyik sávban vagy: minimum-emelésben, bérdinamikában, vagy a kettő között. Onnan nézve ez a büdzsé nem egyforma igazságos — és a bevásárlókosár ezt hamarabb elmondja, mint bármelyik parlamenti beszéd.