Négy milliárd, amit nem Seszták ír alá — hanem a lányának kell számon kérni

A Seszták-ügy hangos része a kenőpénz-vád; a csendesebb, de politikailag érzékenyebb kérdés az, ki ellenőrzi a két alapítványban parkolt több mint 4,1 milliárd forintot. A Tisza-kormány számonkérése itt nem a bűnösségről szól — hanem arról, működik-e a felügyelet, amikor a család peremén marad a papír.

Seszták Miklós neve most a fogva tartásról és a 2014–2018-as fejlesztési miniszterség alatt feltételezett, építőipari kenőpénzekről hallatszik. Az ügyészség szerint a politikus több százmilliós és milliárdos összegeket fogadhatott el vállalkozóktól; Seszták ártatlannak vallja magát, a bíróság pedig a fogva tartást 2027. január 30-ig meghosszabbította. Ez a szál erős, személyes, és természetesen leköti a figyelmet.

A hatalmi logika azonban nem mindig a leghangosabb vádlapon fut. A Telex dokumentumai szerint ugyanannak az üzleti hálózatnak a mögött két vagyonkezelő alapítvány bukkan fel, összesen több mint 4,1 milliárd forint induló vagyonértékben. Seszták és családtagjai — a forrás szerint — nem szerepelnek alapítóként vagy kedvezményezettként. Mégis: mindkét szervezet vagyonellenőre a Seszták Ügyvédi Iroda, a feladatokat személyesen dr. Seszták Sára látja el. A lány, Hódos Éva Csilla évek óta vezető tisztségeket töltött a céghálózatban, külföldi társaságok magyarországi kézbesítési megbízottjaként is közreműködött, és a 2024-es, illetve 2026-os alapítványokba ciprusi, majd kanadai érdekeltségeit helyezte el.

Itt érdemes megállni, és nem azért, mert már most ítéletet mondanánk. Az ellenérv jogos és fontos: az alapítványi vagyon önmagában nem bűnjel. A magyar jog — és a közéleti tisztesség — megkülönbözteti a gyanút a bizonyított ténytől. Ha csak az induló vagyon méretére támaszkodnánk, kampányt csinálnánk statisztikából. A kérdés inkább az: ki ellenőrzi a pénzt, ki dönt a követelésekről, ki mozgatja tovább a cégláncokat — és ki jár jól, ha a nyomozás évekig tart, de a vagyonkezelés addig is „üzemel”.

Az OAK Vagyonkezelő Alapítvány 2024 júniusában jött létre; Hódos a ciprusi Minotax International Ltd. 1,23 milliárd forintra értékelt részvényeit rendelte oda. Négy magyar cég került közvetett tulajdonba — a Swiss-Ker Zrt., a King Kft., a Mobilex-Car 96 Kft. és a Great Alexander Kft. —, mind Seszták régi üzleti köréhez kötődik, kettő a családjához: az egyiket korábban a politikus felesége vezette, a másik Seszták és felesége cégeinek is kölcsönzött. A második alap, a Hódvár Vagyonkezelő Alapítvány induló vagyonát csaknem 2,96 milliárd forintra becsülték, túlnyomórészt a kanadai Castor Invest LLP teljes tulajdonrésze alapján; a követelések az Iris Kereskedőház Csoport Kft.-vel, az Oxygen Wellness Kft.-vel és a Harsányi Depocentrum Kft.-vel szemben számítottak, Fabó Györgyhöz és Sándor Kornélhoz kötődő szereplőkhöz. Az Iris — korábbi nevén Ramiris Europe — a forrás szerint 2012-ben a politikus autókereskedését is hitelezte.

A naptár itt nem díszlet. A Hódvár alapítványt 2026. május 26-án hozták létre — tizenegy nappal azután, hogy az ügyészség önálló nyomozást indított a Sesztákot is érintő ügyben. A bejegyzés szeptemberre esett, miközben a politikus szeptember vége óta letartóztatásban van. Ezek az időpontok önmagukban nem bizonyítanak bűncselekményt; de cui prodest? Aki a felügyeleti lánc végén ül, addig is gyakorolhat befolyást a vagyon sorsára, amíg a büntetőeljárás a kenőpénz-szálon halad. A nyilvánosság egyik szálra figyel; a másik szál csendben dolgozik.

A címtár is beszél — nem mint bizonyíték, mint tükör. A Seszták Ügyvédi Iroda a kisvárdai Kölcsey utca 4. alatt működik; ugyanott van bejegyezve az autókereskedés és több, az alapítványi vagyonhoz kapcsolódó cég, ugyanazon a telefonszámon érhető el a Seszták és Társa Ügyvédi Iroda is, amelynek Seszták a legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint tagja, ügyvédi tevékenységét azonban szünetelteti. Dr. Seszták Sára 2019 és 2023 között az egyik irodában ügyvédjelölt volt, 2023 januárjában a hasonló nevű, de másik Seszták Ügyvédi Irodához került. A papír finom — a gyakorlat összeér. A vagyonellenőr nem a politikus neve alatt fut, mégis a család professzionális közelében.

A Telex korábbi összefüggései emlékeztetnek: Seszták 2014-es kinevezése után a sajtó külföldi állampolgárok nevére alapított, később felszámolt vállalkozások bejegyzésében játszott ügyvédi szerepéről írt; a Népszabadság a kisvárdai autókereskedéshez kötődő, ciprusi és seychelle-szigeteki cégekkel bővült hálózatról, amelynek tényleges tulajdonosait nem sikerült azonosítani. Most ugyanebben a hálózatban alapítványok mögött bukkan fel a milliárdos vagyon, külföldi társaságokon keresztül, követelésekkel és közvetett tulajdonnal. A történelmi párhuzam nem ítélet — mintázat. A kérdés: a magyar állam ebben a mintázatban képes-e arra, hogy a vagyon felügyeletét a gyanú idején is átláthatóvá tegye.

A Tisza-kormány — Magyar Péter miniszterelnökségével — ezen a ponton kerül próbára. Nem az a mércéje, mennyire tudja Sesztákot retorikailag lejáratni; hanem az, működnek-e azok az intézmények, amelyeket a korrupció elleni küzdelemhez hirdet meg. Az ügyészség nyomoz — ez a büntetőjogi szál. Mellette ott a civil és gazdasági valóság: alapítványi vagyonkezelők, vagyonellenőrök, cégláncok, külföldi érdekeltségek. Ha a kormány csak a letartóztatás fotóját ünnepeli, de a 4,1 milliárd körüli vagyon felügyeleti szerkezetéről nem kér számot — a folyamatból a hatalom nyer, nem a jogállam.

Óvatosan kell fogalmazni: a miniszterelnöknek és a kormánynak nincs bírói szerepe, és nem is kellene, hogy legyen. A számonkérés itt nem előítélet, hanem polgári elvárás. Milyen ellenőrzés van az alapítványi vagyon felett? Ki dönt a követelések érvényesítéséről? Mi történik, ha a nyomozás évekig elhúzódik? Ezekre a forrásanyag konkrét adatokat ad; a válaszok politikai felelősség kérdései.

Seszták ártatlanságának védelme és a vagyon átláthatósága nem zárja ki egymást — sőt, egy jogállamban együtt kellene menniük. Ha a konstrukció úgy van felépítve, hogy a politikus neve kimarad az alapítói sorokból, de a felügyelet a család szakmai kapuja mögé kerül, akkor a büntetőjog lassú, a vagyonkezelés gyors lehet. Ez nem összeesküvés-elmélet; struktúra. És a struktúrát nem a hangosabb vád határozza meg, hanem az, ki ír alá a mindennapokban.

A leg erősebb ellenérv továbbra is áll: alapítványi vagyon nem bizonyíték. Ezzel egyet kell érteni — különben a publicisztika is bűncselekménnyé silányul. De ha ezt az ellenérvet végleges válasznak fogadjuk el, a következő lépés kiszámítható: a nyilvánosság elfoglalja magát a fogva tartással, közben a milliárdok felügyelete marad ott, ahol a forrás szerint eddig volt — nem Seszták aláírásán, de a lányának ellenőrzési láncán. A Tisza-kormány számonkérési próbáján nem az a tét, melyik régi hatalom bukik hangosabban, hanem az, melyik intézmény tanul a 4,1 milliárdos konstrukcióból. Mert a cui prodest kérdésre a válasz ritkán a letartóztatott politikus — hanem az, aki addig is kezeli a pénzt, amíg a bíróság szól.