Egy friss magyar kritika szerint nehéz eldönteni, mikor válik a szenvedésről szóló irodalom együttérzéssé, és mikor csap át puszta „nyomorpornóvá”. Te hogy ítéled meg az ilyen könyveket?
Egy friss kritika két új magyar kötetet vizsgál: mikor segít az irodalom átérezni mások szenvedését, és mikor válik az csak kényelmes fogyasztássá? Szavazz, te hol húznád meg a határt!