Egy 1571-es levél cáfolhatja, hogy modern hamisítvány a Rohonci kódex
Egy 1571-ben kelt levél és a hozzá csatolt négy oldal új bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a Rohonci kódex nem 19. századi hamisítvány, hanem valódi 16. századi szellemi alkotás lehet. A dokumentumot a Magyar Nemzeti Levéltár levelezéseinek digitalizálása során Hanák Béla történész találta meg. A levelet Porhócs Farkas, a toronyi birtok intézője írta földesurának, Batthyány Boldizsárnak egy olyan deákról, aki nem mert személyesen megjelenni előtte, mert tartott attól, hogy munkája miatt a többi írnok kineveti.
A mellékleteken ugyanaz az azonosítatlan jelrendszer látható, amely a Rohonci kódexben is szerepel. A kutatók – Láng Benedek, Bobory Dóra, Király Levente Zoltán és Tokai Gábor – megállapították, hogy a papírok mérete, formája, a sorok távolsága és az írás léptéke eltér a kódex lapjaitól. Ez arra utal, hogy a rendszert feltaláló személy legalább két külön kéziratban használta.
A kutatócsoport megfejtési kulcsával a négy oldal koherens szöveget adott, amely Lukács evangéliumának részleteit tartalmazza. A kódex mintegy 98 százaléka szintén azonosíthatóvá vált; a szövegben többek között a Miatyánk, az Üdvözlégy és az utolsó vacsora történetének részletei olvashatók. Mivel a kötet keletkezését korábban az 1590-es évekre tették, az 1571-es levél azt is felveti, hogy egyes fejezetek jóval korábban elkészültek. A mintegy 448 oldalas, több mint nyolcvan illusztrációt tartalmazó kódex 1838-ban került a Magyar Tudományos Akadémiához.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔