Több mint 1300 éves avar temetőt tártak fel Sárosd határában
Több mint harminc sír feltárásával igazolták a Szent István Király Múzeum régészei, hogy avar kori temető húzódik Sárosd határában. A lelőhelyet egy jércenevelő telep beruházását megelőző próbafeltáráson azonosították. A terület régészeti jelentőségére már 1959-ben is utalt, hogy istállók építésekor két avar sír került elő, ezek azonban az építkezés során valószínűleg megsemmisültek.
A most feltárt temetkezések közül különösen figyelemre méltó egy rangos férfi sírja. A kutatók szerint a közép avar korban, nagyjából 650 és 700 között helyezhették nyugalomra. Maradványai mellett aranyozott ezüst varkocsszorítót és préselt övdíszeket találtak. Ezek a tárgyak egyszerre árulkodnak az elhunyt magas társadalmi helyzetéről, és segítettek a temetés időpontjának meghatározásában is. A varkocsszorító a hosszú hajfonatok díszítésére szolgáló, az avar korra jellemző viseleti tárgy volt; hasonló darabok aranyból, ezüstből vagy bronzból készültek.
A többi sír mellékletei jóval egyszerűbbek voltak: vaskések és orsógombok kerültek elő. A lelőhely így nemcsak egy több mint 1300 éves közösség temetkezési szokásairól, hanem az avar társadalmon belüli vagyoni és rangbeli különbségekről is fontos adatokat szolgáltathat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔