Az MI rövidebb munkaidőt és magasabb béreket, de kiégést és megfigyelést is hozhat
Amanda Rishworth ausztrál munkaügyi miniszter új útmutatót mutatott be a mesterséges intelligencia munkahelyi bevezetéséről. A kormány szerint az automatizáció elsőként a pályakezdőknek szóló állásokat érintheti, ugyanakkor megfelelő alkalmazás esetén magasabb béreket, rövidebb vagy rugalmasabb munkaidőt és tartalmasabb munkát is eredményezhet. A cégeknek világos tervet kell adniuk a dolgozóknak arról, hogyan változhat a munkájuk, és milyen lehetőséget kapnak új szerepekbe való átlépésre, illetve átképzésre.
Az útmutató szerint az MI elterjedése javíthatja a termelékenységet, a szolgáltatások minőségét és a vállalatok jövedelmezőségét, de komoly kockázatokat is hordoz. Ilyen lehet a tolakodó munkavállalói megfigyelés, a rosszul kialakított beosztás, a túlzó teljesítményelvárás és a diszkrimináció. Ha az egyszerű feladatokat automatizálják, az emberekre összetettebb és intenzívebb munka maradhat, a nem megfelelően bevezetett rendszerek pedig akár növelhetik is a terhelést. A kormány szerint különösen a fiatalabb és idősebb dolgozók, az őslakos munkavállalók, a nők és a fogyatékossággal élők lehetnek kiszolgáltatottak.
A vita hátterében több nagyvállalati leépítés áll. A Qantas 850, a National Australian Bank 2500, a Canva pedig 1200 munkahely megszüntetését jelentette be, részben az MI terjedésével összefüggésben. A Zöldek vezetője, David Shoebridge szerint önkéntes iránymutatások helyett jogi védelemre lenne szükség. Az ausztrál jegybank egyelőre kevés bizonyítékot lát a munkaerőpiac széles körű átalakulására, de bizonyos munkakörökben, például az ügyintézői, programozói és call centeres állásoknál már tapasztalhatóak óvatos jelek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔