A klímaváltozás a magyar étrendet és mezőgazdaságot is átalakítja
A magyar étrend az elmúlt két évtizedben látványosan nemzetközibbé vált, és a változást nemcsak a divatok, hanem a klímaváltozás és a mezőgazdaság átalakulása is gyorsítja. Míg 2006 körül Budapesten is ritkaságnak számított számos ázsiai vagy közel-keleti alapanyag, ma a kókusztej, a vöröslencse, a hummusz és a parmezán sok kisebb boltban is elérhető. A kínai és arab ételek, a szusi, a pho vagy a különféle közel-keleti fogások a mindennapi kínálat részévé váltak.
A KSH adatai szerint 2010 és 2020 között fejenként évente tíz kilogrammal kevesebb kenyeret fogyasztottunk, miközben ugyanennyivel nőtt az egyéb gabonaalapú élelmiszerek mennyisége. Az állati zsiradékokból több mint egy kilogrammal kevesebb került az asztalokra, a növényi olajok fogyasztása viszont emelkedett. Közben Magyarország korábbi borsótermelése erősen visszaesett, és a régi tájfajták megőrzése is egyre fontosabb kérdéssé vált.
A melegedő éghajlat a termeszthető növények körét is módosítja. Burgonyából már alig termelünk itthon, Lajosmizsén viszont citrommal is kísérleteznek. A következő évtizedekben, 2040 körül a magyar tányérokon a cirok, a papaja és az édesburgonya is gyakoribb lehet. A nagy kiterjedésű szántóföldek jövője ezért nemcsak gazdasági, hanem alkalmazkodási kérdés is.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔