Tíz olimpiai bajnok szerepelt az állambiztonsági hálózatban
A most nyilvánosságra került állambiztonsági iratok alapján tíz olimpiai bajnok szerepelt a hálózatban, vagy került kapcsolatba vele. Az MSZMP vezetése nemcsak a sportolók felkészüléséről akart tudni, hanem arról is, mi történik a zárt közösségekben, például az öltözőkben és az olimpiai faluban. Figyelték, kik számítanak hangadónak, mit hoznak haza a versenyzők külföldről, és a csempészést többnyire elnézően kezelték. Ungváry Krisztián kutatásai szerint az olimpiai utakra külön biztosítási tervet is készítettek, hogy megakadályozzák a disszidálásokat.
Az iratok több ismert sportoló ügyét részletezik. Gábor Tamást 1962-ben szervezték be Szőke fedőnéven; az 1964-es olimpián a párbajtőrcsapattal nyert, kapcsolatát pedig 1988-ban, egy köztörvényes bűncselekmény után zárták le. Fenyvesi Csaba 1967-ben lett informátor, majd az 1968-as és az 1972-es olimpián is aranyérmet szerzett, utóbbin egyéniben és csapatban is. Osztrics István esetében az iratok szerint 1971-ben megtagadta az együttműködést, 1981-ben viszont nem tért haza Németországból.
A vízilabdázók között Kárpáti György szerepelt Halasi néven az aktákban; anyagait az érintett kérésére 90 évre zárolták. A háromszoros olimpiai bajnok 1987-ben, 25 év után került ki a hálózatból, feltehetően csempészéshez kapcsolódó bűncselekmény miatt. A rendszer hiányosságaira mutat, hogy Törő András 1964-ben az amerikai nagykövetségen kért menedékjogot, Varga Zoltán pedig 1968-ban disszidált.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔