Tovább a PegaPollra
PEGAPOLL · HÍREK

A Magyar Reklámszövetség tiltakozik a reklámadó ellen, hatástanulmányt követel

Index · 2026-10-20
🤖 AI-generált tartalom — A címet és az összefoglalót mesterséges intelligencia készítette automatikusan, emberi szerkesztői átnézés nélkül.

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszakmai szervezetei a 3,75 százalékos reklámadókulcs bevezetésének bejelentése kapcsán a tervezett intézkedés nemzetgazdasági következményeire figyelmeztetnek, és nyilvános, részletes hatástanulmányt kérnek a kormánytól a Tisza-kormány reklámadó-visszavezetéséről. A szövetség szerint az adó nemcsak a hazai reklám- és médiapiacot, hanem a teljes magyar gazdaságot is sújthatja. A jelenlegi 0 százalékos kulcs nem jelenti, hogy a szereplők ne fizetnének adót: társasági adót, helyi iparűzési adót, áfát, foglalkoztatási közterheket és más adókat igen. A reklámadó árbevételt terhelő különadó, nyereségtől függetlenül, akár veszteség mellett is fizetendő, és különösen a reklámbevételből élő hazai tartalomszolgáltatókat érintené.

Az MRSZ azt is kifogásolja, hogy nem látszik, miként vonatkoztatnák a különadót a hazai reklámköltés közel 40 százalékát adó globális technológiai óriásokra, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok, hanem más uniós tagállamból értékesítenek. Szerintük az új teher rontaná a hazai médiapiac versenyképességét, akkor is, ha a globális szereplők befizetik az adót. Egyetértenek az egészségügy fejlesztésével, a kórházi várólisták csökkentésével és az állami kommunikációs költések visszafogásával, de a finanszírozási eszköz GDP-re, reklámköltésre és közvetett költségvetési hatásra gyakorolt következményeit vizsgálni kell. Évek óta tisztázatlan a jogszabály hatálya: a hirdetőknek nem egyértelmű, saját felületeik miatt adóalanynak minősülnek-e.

A PwC Magyarország MRSZ-megbízású tanulmánya szerint minden reklámra fordított 1 forint mintegy 6 forinttal járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A bejelentés szerint a visszavezetés évi 14 milliárd forint többletbevételt hozhat; az MRSZ nem a nagyságrendet vitatja, hanem azt, hogy a hatást nem lehet csak a közvetlen bevételből megítélni. A Fidesz-kormány 2014. július 1-jén, szakmai egyeztetés nélkül vezette be a különadót; a Reklámszövetség 12 éve tiltakozik, és az Európai Bizottsághoz is észrevételeket nyújtott be.

Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔
Forrás: Index · innen ahirlevel.hu

Kapcsolódó hírek