Miért kerülték az ősi emberek a valaha zöldellő arab sivatagot?
Az Arab-félsziget mai sivatagos térségei nem mindig voltak szárazak és kopárok. Voltak olyan időszakok, amikor a táj vízben és növényzetben gazdagabb, az emberi jelenlét számára kedvezőbb környezetet kínált. Mégsem telepedtek meg az ősi emberek minden olyan helyen, ahol rendelkezésre állt víz és valamennyi növényzet.
A kutatás szerint ennek egyik fontos oka az lehetett, hogy a víz önmagában nem biztosított elegendő feltételt a tartós jelenléthez. Az eszközök készítéséhez megfelelő kőzetre is szükség volt, és ennek hiánya korlátozhatta, hogy az emberek mely területeket tudták rendszeresen használni. Egy vízforrás vagy zöldebb környezet tehát csak akkor jelentett valódi lehetőséget, ha a környéken a mindennapi eszközök előállításához alkalmas nyersanyag is elérhető volt.
A tanulmány következtetése szerint az ősi sivatagi megtelepedést a víz és a kőzet együttes hozzáférhetősége alakította. Ez segít megmagyarázni, miért maradtak ki egyes, első látásra kedvező helyek az emberi mozgás és jelenlét útvonalából. A térség múltjának feltárásakor ezért nem elég csak az egykori folyókat, tavakat és növényzetet rekonstruálni: azt is vizsgálni kell, hogy az emberek milyen anyagokhoz fértek hozzá az eszközkészítéshez.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔