Peking első ázsiai úti célként: tapasztalatok és gyakorlati tanácsok
A pekingi út egy magyar pár első ázsiai utazásának tapasztalatait mutatja be, az indulástól a város felfedezéséig. A szerző szerint az első napot erős kulturális sokk, jetlag és az időeltolódás miatti fáradtság nehezítette, később azonban a bizonytalanságot fokozatosan felváltotta a kíváncsiság és a felfedezés öröme. A kéthetes kínai nászút során egy-egy hetet töltöttek Pekingben és Sanghajban, a cikk pedig elsősorban a főváros sajátos hangulatát és látnivalóit mutatja be.
A szervezésnél fontos szempont volt az új útlevél beszerzése, mivel az okmány számát már a repülőjegy megvásárlásakor meg kell adni. Magyar turistáknak 30 napnál rövidebb kínai tartózkodás esetén nem kellett vízumot igényelniük; a vízummentesség jelenlegi szabály szerint 2026. december 31-ig érvényes. A belépéshez útlevél és belépési kártya szükséges, a reptéren pedig ujjlenyomatot vesznek és fényképet készítenek az érkezőkről.
Budapestről Pekingbe az Air China közvetlen járatával utaztak. A repülés menetrend szerint körülbelül 10 óra 15 perc, a hatórás időeltolódás és a hajnali érkezés miatt azonban az első nap különösen megterhelő lehet. A jegyet valamivel több mint három hónappal korábban vették meg, két főre, egy irányba mintegy 300 ezer forintért, feladott poggyásszal együtt. A szállást a kínai piacon megbízhatónak tartott Trip.comon foglalták, éjszakánként nagyjából 60 dollár, vagyis 20 ezer forint feletti kerettel számolva.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔