Ritkább lehetett az emberáldozat az El Niño sújtotta ókori Peruban
Egy új régészeti kutatás szerint jóval ritkább lehetett az emberáldozat az El Niño által sújtott ókori Peruban, mint azt a korábbi értelmezések feltételezték. Peru északi partvidékén az időszakosan jelentkező szélsőséges esőzések és áradások elönthették a termőföldeket, megrongálhatták a településeket, és veszélyeztethették az élelmiszer-ellátást. A Moche és a Sicán civilizációk lakóinak ezért rendszeresen alkalmazkodniuk kellett a környezeti válságokhoz.
A New York-i Egyetem és a George Mason Egyetem kutatói a Lambayeque-völgyből származó leleteket vizsgálták meg. Több mint 1600 ember csontmaradványát elemezték, elsősorban fizikai bántalmazásra vagy erőszakos halálra utaló sérüléseket keresve. Mindössze 25 esetben, a teljes minta 1,6 százalékánál találtak erőszakos sérülésre utaló nyomokat, miközben 77 ember maradványain inkább balesetre utaló jeleket azonosítottak.
A kutatók azt sem találták, hogy az erőszakos sérülések száma növekedett volna a súlyos környezeti válságok időszakaiban. Ez arra utal, hogy az El Niño okozta áradások nem vezettek általános társadalmi erőszakhoz, és a tömeges emberáldozatok sem feltétlenül jelentették a természeti katasztrófák rendszeres válaszát. A különleges rituális helyszínek létezése ezért nem feltétlenül tükrözi egy egész társadalom mindennapi működését: az áldozatok kivételes eseményekhez kötődhettek, miközben a közösségek hosszú távon alkalmazkodással kezelték a szélsőséges időjárást.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔