Szendrey Júlia költészete neuroinkluzív előadásban elevenedik meg a Bethlen téren
Kalocsay Mercedes író-rendező Selyem című darabja Szendrey Júlia költői, alkotói világát és irodalmi útkeresését állítja a színpad középpontjába. A november 22-én a Bethlen Téri Színházban debütáló előadás neuroinkluzív formában valósul meg: az irodalomtörténeti forrásokat a kortárs zene és tánc vizuális nyelvével ötvözi. A cselekmény versekből, naplókból és levelezésből épül, arra a kérdésre fókuszálva, hogyan kereste a költőnő alkotói függetlenségét a 19. század női szerepköreinek korlátai között. A cím a selyemre utal, amely elfojtott belső énjét szimbolizálja; a selymen táncoló mitikus Hamadriádot Kiss Rebeka Petra alakítja, kontrasztban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása utáni hétköznapokkal. Az autista, ADHD-s és fogyatékossággal élő nézőknek a sötétség, a zaj és a kötött szabályok miatt gyakran megterhelő a hagyományos színház; itt szabadon elhagyható a terem, segédeszközök és elvonulóhelyiség állnak rendelkezésre, a fény- és hanghatásokról előzetesen tájékoztatnak, a megértést vizuális segédanyag támogatja. Az alkotás a Kisvilág Alapítvány iránymutatásával, tapasztalati szakértők bevonásával zajlik; november 15-én a Jurányi Produkciós Közösségi Házban nyilvános műhelypróbát tartanak. Reed Zsuzsanna, az alapítvány vezetője a „relaxed performance” (könnyített befogadású) előadásokat részben a shakespeare-i hagyományhoz köti; a tapasztalatokat ingyenes neuroinkluzív kézikönyvben összegzik. Szendrey Júliát sokáig csak Petőfi feleségeként vagy özvegyeként tartották számon; versei, naplója és Andersen-fordításai révén túllépett a konvenciókon, második házassága (Horvát Árpád történésszel, a nemzeti gyász idején) miatt azonban Arany János és a kánon stigmatizálta, műveit a 20. század második feléig jórészt elhallgatták.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔