Tovább a PegaPollra
PEGAPOLL · HÍREK

Assisi Szent Ferenc ábrázolásairól nyílt időszaki kiállítás az esztergomi Keresztény Múzeumban

Magyar Kurír · 2026-11-07
🤖 AI-generált tartalom — A címet és az összefoglalót mesterséges intelligencia készítette automatikusan, emberi szerkesztői átnézés nélkül.

Assisi Szent Ferenc tranzitusának 800. évfordulóján, október 3-án „Assisi Szent Ferenc ábrázolásai a Keresztény Múzeumban” címmel időszaki kamarakiállítás nyílt Esztergomban. Ugyanezen a napon a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban zárult a Ferenc 800 jubileumsorozat. A földszinti termekben berendezett tárlat a múzeum saját anyagából, mintegy negyven alkotással – köztük szénrajzokkal – idézi meg Isten Szegénykéjét, a Poverellót. Kontsek Ildikó művészettörténész, a múzeum igazgatója szerint a gyűjtemény nem Szent Ferenc-ábrázolásokra szakosodott, ferences témájú művek azonban szép számmal akadnak benne.

A kiállítás gerincét Barta Ernő (1878–1956) harminc grafikája adja: a sorozatot lánya, Barta Éva 1983-ban adományozta. Az illusztrációk 1942-ben, hétszáz példányban jelentek meg az Assisi Szent Ferenc virágoskertje című, kevesek által ismert fekete-fehér kötetben, Szalay Emil ferences szerzetes szövegével és Schrotty Pál tartományfőnök előszavával; a könyv egy példánya is látható. A történeti hagyomány szerint az első ferencesek még Ferenc életében, 1224-ben érkeztek a Magyar Királyságba, és az akkor egyházi-politikai központ Esztergomban telepedtek meg: itt állt az első ferences kolostor, a korai magyar rendtartomány központja.

A tárlat a szent életét és ikonográfiáját, a középkortól máig felismerhető attribútumokat is bemutatja. Gyakori jelenet a javakról való lemondás a szülők és a püspök előtt, a madaraknak szóló prédikáció, valamint Ferenc találkozása Malik-al-Kámil szultánnal Damietta közelében, az ötödik keresztes hadjárat idején – ma a vallásközi párbeszéd példájaként. Ritkábbak a múzeumban az 1223-as grecciói karácsony, az élő betlehem ábrázolásai. Török Csaba apostoli protonotárius kanonok, a főszékesegyház plébánosa a kiállításhoz írt előszavában Umbriát, Alvernát (La Verna) és az 1224-es stigmatizációt, valamint a Naphimnusz (Cantico delle creature) keletkezésének hagyományát is felidézi.

Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔
Forrás: Magyar Kurír · innen ahirlevel.hu

Kapcsolódó hírek