A Pénzügyminisztérium szerint növekedés mellett is csökkenthető a hiány
A Pénzügyminisztérium olyan költségvetési kiigazítási példákat vizsgált az elmúlt három évtized európai tapasztalataiból, amelyekben három év alatt a GDP-arányos elsődleges egyenleg legalább 4,5 százalékponttal javult. Az elsődleges egyenleg nem tartalmazza a kamatkiadásokat; a tárca szerint ekkora javulás nagyjából megfelel annak, amire Magyarországnak 2030-ig szüksége lehet az eurócsatlakozáshoz. A vizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy az esetek csaknem 60 százalékában a kiigazítás mellett is legalább 3 százalékos átlagos gazdasági növekedés valósult meg.
A növekedéssel kísért és a gyengébb teljesítményű kiigazítások szerkezete jelentősen eltért. Az alacsony növekedésű esetekben nagyobb szerepet kapott a beruházások visszafogása és a bevételek növelése, miközben az államadósság finanszírozási költségei emelkedtek. A legalább 3 százalékos átlagos növekedéssel járó kiigazításoknál kisebb volt a beruházáscsökkentés súlya, a bevételek változásának hatása pedig elhanyagolhatónak bizonyult. A minisztérium szerint ezek a tényezők együtt mérsékelhetik a hiánycsökkentés keresletet fékező hatását.
A kormány ezért azt hangsúlyozza, hogy a deficit mérséklése nem feltétlenül jár gazdasági visszaeséssel vagy életszínvonal-romlással. Magyarországon azonban a megszorításokhoz korábbi válságkezelések és kedvezőtlen társadalmi tapasztalatok kapcsolódnak, miközben a gazdaság három évnyi stagnálás után próbál kilábalni. Orbán Viktor nemrég az eurót a megszorítás „kódnevének” nevezte. A tárca elemzése szerint a kiadáscsökkentés, különösen az improduktív kiadások mérséklése, kedvezőbb lehet az adóemelésre épülő csomagoknál. A kormány által várt, „NER lebontásából” származó megtakarítások gazdasági hatása ugyanakkor rövid távon nehezen jelezhető előre.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔