A brit miniszterelnök nyitott a rabszolgaságért hivatalos bocsánatkérésre
A brit miniszterelnök nyitottnak mutatkozott arra, hogy az Egyesült Királyság hivatalos bocsánatot kérjen a rabszolgaságért. A nyilatkozat a brit politika eddigi vonalától való jelentős elmozdulást jelez: a rabszolgaság történelmi felelősségének állami, formális elismerése eddig nem volt a londoni kormányzat készségének része ebben a formában. A bocsánatkérés önmagában szimbolikus és politikai gesztus: elismerné, hogy a rabszolgaság intézménye és a belőle származó haszon a brit történelem része, és hogy az állam hajlandó ezt nyilvánosan, hivatalos minőségben kimondani. A The New York Times szerint a fordulat mégsem zárja le a vitát. Akik nemcsak bocsánatot, hanem kártérítést, vagyis anyagi jóvátételt is várnak, a miniszterelnök hangnemét valószínűleg elégtelennek tartják. A két követelés nem ugyanaz: a hivatalos bocsánat politikai és erkölcsi aktus, a reparációk viszont konkrét kifizetéseket, alapokat vagy más anyagi mechanizmusokat jelentenének. A miniszterelnöki megnyilatkozás az előbbiről szól, az utóbbit nem helyettesíti, és a forrás szerint nem is ígéri, hogy a bocsánatkérést automatikusan kártérítés követné. A hír lényege tehát kettős: Londonban a rabszolgaságért járó hivatalos bocsánat lehetősége napirendre került, miközben a jóvátételt szorgalmazók igénye ezzel a lépéssel önmagában nem teljesül.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔