Változások a magyar politikai palettán és ideológiai térképen
A CEU kutatói szerint érezhető átrendeződés ment végbe a hazai ideológiai térképen a 2026 tavaszi választások után, amikor Magyar Péter vezetésével új politikai erő került hatalomba. A kilencvenes évek közepe óta tartó általános jobbratolódás ugyan nem fordult vissza, de megtorpant, és évtizedek konzervatív dominanciája után ismét egyensúly alakult ki a liberális-konzervatív tengelyen. Érdekes jelenség, hogy a társadalom egy saját magánál jobboldalibbnak ítélt parlamentet választott: míg 2022-ben a Márki-Zay Péter vezette ellenzék tábora mérsékelten baloldaliként látta magát és szövetségét, a Tisza szavazói 2026-ban középre sorolták be magukat, pártjukat pedig náluk jobboldalibbnak értékelték.
A felmérés alapján a szabadság eszméjét képviselő Tisza leginkább az 1990-es évek Fideszére hasonlít, míg a rendet képviselő Mi Hazánk és a hagyományokra építő Fidesz egybeforrt, markánsan konzervatív blokkot képez. Kifejezetten látványos fordulat, hogy a felkínált világnézeti címkék közül a „liberális, szabadelvű” végzett az élen, amire az 1991 óta tartó kutatássorozatban korábban csak egyszer, 1993-ban volt példa. A magukat szabadelvűként azonosítók négyötöde a Tiszát támogatja, és a Tisza-szavazók több mint harmada is ezzel azonosult leginkább, miközben táboruk döntő része a mérsékelt-liberális és centrista mezőben sűrűsödik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔