Még Párizsnak is szüksége volt az olimpiára – kérdés, képes-e tanulni a jó példából Budapest
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) meghívására a Corvinus Egyetemen tartott előadást a párizsi olimpia szervezőbizottságának vezérigazgatója, Etienne Thobois és Sophie Lorant nemzetközi igazgató. Karácsony Gergely főpolgármester az esemény kapcsán hangsúlyozta, hogy a rendezés nemcsak régóta esedékes fővárosi fejlesztéseket hozhatna el, hanem lehetőséget adna Budapest újradefiniálására is a világ és önmaga előtt.
Thobois ismertette, hogy a 4,5 milliárd eurós szervezési költségvetés 96 százaléka magánforrásból származott (1,7 milliárd eurót a NOB biztosított, a többit hazai szponzorok és jegyeladások fedezték), a játékok pedig várhatóan 100 millió eurós profittal zárulnak a jelenlegi 76 milliós többlet után. Az infrastruktúrára fordított
<truncated 79 bytes>
lakásokként, intézményekként működő olimpiai falu valósult meg; új állandó sportlétesítményként egyedül a vizes központ épült fel.
A beruházások fókuszába Franciaország második legszegényebb térségét, Saint-Denis-t helyezték, miközben a Szajna megtisztítása is megvalósult. Az olimpia 181 ezer munkahelyet teremtett, a beszállítók 89 százaléka francia vállalkozás volt, a helyi turizmus 36 százalékkal bővült, az esemény pedig 0,3 százalékkal járult hozzá a francia GDP-hez, 9 milliárd eurós pozitív hatást gyakorolva a régióra. Sophie Lorant kiemelte: a NOB ma már a rendező város hosszú távú fejlesztési terveihez igazítja a követelményeit.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔