Szabályozó T-sejtes célpontot azonosítottak a tüdőrák korai megállításához
A nem kissejtes tüdőrák késői stádiumban ritkán gyógyítható, ezért különösen fontos lehet a betegség kialakulása előtti folyamatok felismerése. A kutatók olyan pácienseket vizsgáltak, akiknél még nem invazív tüdőelváltozásokat követtek autofluoreszcens hörgőtükrözéssel és CT-vizsgálattal. Több szövetből származó immunológiai és molekuláris adatok összevetésével azt találták, hogy a daganatképződés korai szakaszában egy sajátos szabályozó T-sejtes hálózat erősödik fel.
A BATF nevű transzkripciós faktort termelő effektor szabályozó CD4-pozitív T-sejtek, vagyis eTreg-sejtek nagyobb számban jelentek meg a magas kockázatú, még rákmegelőző légúti elváltozásokban. Ezek a sejtek klónszinten kapcsolatban álltak a vérben keringő eTreg-sejtekkel, amelyek mennyisége a rákmegelőző állapot romlásával fokozatosan emelkedett. A vérben mért sejtek így jelezhették a tüdődaganat kialakulásának folyamatát, és a klónok összehangolt megjelenése gyorsabb előrehaladással társult.
Egérkísérletekben hasonló, a vért, a légutakat és a nyirokcsomókat összekapcsoló tengely alakult ki. A PI3Kδ enzim gátlása megakadályozta a Treg-sejtekben gazdag, hörgők körüli nyirokszerű képződmények létrejöttét, csökkentette a keringő és tüdőbeli Treg-sejtek számát, növelte bizonyos dendritikus sejtek jelenlétét, valamint mérsékelte a tüdődaganatok előfordulását és méretét. A nemzetközi adatok szerint a nem kissejtes tüdőrák évente mintegy 1,8 millió ember haláláért felelős, ezért a korai immunológiai beavatkozás új megelőzési lehetőséget jelenthet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔