Mérföldkőhöz érkezett a tanárok küzdelme, de még várat magára a valódi változás
Mérföldkőhöz érkezett a hazai pedagógusok jogi küzdelme, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta: a magyar állam jogsértő módon korlátozta a tanárok sztrájkjogát 2022-ben. A Magyar Helsinki Bizottság, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös sajtótájékoztatóján Bieber Ivóna ismertette az ítélet lényegét. Kifejtette, hogy a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva, egyoldalúan és társadalmi egyeztetés nélkül olyan aránytalanul magas szinten határozta meg a még elégséges szolgáltatásokat, amely kiüresítette a sztrájkjogot, és a bírósághoz fordulás ellehetetlenítésével polgári engedetlenségbe, valamint az állásvesztés kockázatába kényszerítette a tiltakozókat.
Nagy Erzsébet felidézte, hogy a bérkövetelések és a munkaterhelés csökkentése miatti egyeztetések a bértábla 2015-ös befagyasztásáig nyúlnak vissza, ám a 2021-es figyelmeztető sztrájk bírósági jóváhagyása után a hatalom rendeleti úton gátolta meg a munkabeszüntetést.
Nyitray Zsuzsanna és Sziklai Tamás hangsúlyozták, hogy a jogerős döntés morális elégtételt nyújt, és fontos hivatkozási alap lesz az elbocsátott tanárok folyamatban lévő pereiben. A felszólalók köszönetet mondtak az eljárást elindító, két éve elhunyt Karsai Dánielnek, és sürgették, hogy a tömeges pályaelhagyást kiváltó önkényes jogalkotás helyett induljon meg a konstruktív szakmai párbeszéd.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔