Súlyos egészségügyi krízis: a magyarok több mint ötöde naponta dohányzik
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025-ös felmérése szerint a magyar lakosság 21,2 százaléka naponta, további 2,7 százaléka pedig alkalmanként dohányzik. Bár a 2009-ben mért 27 százalékos napi arányhoz képest némi csökkenés látható, a dohányzás változatlanul súlyos népegészségügyi krízist jelent Magyarországon. Különösen aggasztó fejlemény, hogy a tüdőrák és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egyre nagyobb terhet ró a nőkre, miközben az új típusú nikotintermékek terjedése is újabb kockázatot jelent.
A statisztikák mély társadalmi és korosztályos törésvonalakat tárnak fel: a férfiak 23,8, míg a nők 18,7 százaléka gyújt rá mindennap. A korcsoportok közül a 18–34 évesek körében a legmagasabb a napi dohányzók aránya (25,4 százalék), a 15–17 éves kamaszoknál pedig a 2019-es 9,4 százalékról 2025-re 11,7 százalékra emelkedett a rendszeres dohányzás mértéke. Az iskolázottság és a földrajzi elhelyezkedés szintén meghatározó tényező: az érettségivel nem rendelkező, szakiskolai végzettségűeknél 32,5 százalékos a napi dohányosok aránya, területi bontásban pedig az Észak-Alföld (27,4 százalék) és Észak-Magyarország (25,3 százalék) mutatja a legkedvezőtlenebb adatokat, miközben Budapesten jóval alacsonyabb, 15,3 százalékos rátát regisztráltak.
Magyarország helyzete európai kitekintésben is kedvezőtlen. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint az Európai Unióban a 16 év feletti lakosságnak átlagosan csupán 16,5 százaléka fogyaszt naponta dohány- vagy kapcsolódó nikotinterméket, például e-cigarettát, hevített dohányt vagy nikotintasakot. Az uniós rangsor élén Bulgária áll 26,3 százalékkal, míg a legkevesebben Hollandiában élnek napi szinten nikotintermékekkel, mindössze 9,9 százalékos aránnyal.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔