Időutazás a Fortepan képeivel a Kékesen
A Fortepan mintegy száz fényképen keresztül enged bepillantást Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, a Mátrában található Kékes múltjába. Bár egyes mérések 1015 métert jeleztek, a köztudatba és a helyszíni trikolór kőbe az 1014 méteres magasság vésődött be; a gyakran használt Kékestető elnevezés pedig valójában a csúcson fekvő település neve.
A mátrai turizmus korai szimbóluma volt az 1888-ban keményfából emelt, 20 méter magas Vass-kilátó, amelyet Vass József népjóléti miniszterről neveztek el, ám leromlott állapota miatt 1938-ban bezárták. A térség fejlődésében az 1933-as év hozott fordulatot a kékestetői gyógyszálló megnyitásával és a Mátraházát a csúccsal összekötő 5 kilométeres út elkészültével. A téli sportok szintén korán meghonosodtak: a déli sípályát 1933–1934-ben adta át a Magyar Sí Szövetség és a Mátra Egylet, az 1950-es évek közepén pedig a Honvéd síszakosztálya jóvoltából megépült az első sífelvonó is.
Az 1950-es években szanatóriummá alakított és államosított szálló mellett sokáig nem működött nyilvános kilátó; körbetekinteni legfeljebb a Távközlési Kutató Intézet nyolcemeletes tornyából lehetett, külön engedéllyel. A korábbi antennatorony kiváltására végül 1981-ben készült el a ma is látható, 180 méteres tévétorony, amelynek csúcsa 1200 méteres tengerszint feletti magasságig emelkedik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔