Japánból induló szonda a Mars holdja, a Phobos mintáit hozná vissza
Japánból elindult a Mars Moons Exploration (MMX) űrszonda a Phobos felé: holdport gyűjtene, és 2031-ben, Dél-Ausztrália Woomera-sivatagában landoló kapszulában hozná vissza a Földre, mindössze 10 grammnyi anyagot. Siker esetén ez lenne az első minta a Marsról vagy holdjairól, amelyet földi laborokban elemezhetnének. A jármű 2027 augusztusában érkezik a Phobos közelébe; a japán űrügynökség vezette program a marsi holdak keletkezését vizsgálja.
A belső Naprendszerben a Föld Holdja mellett csak a Mars két, szabálytalan alakú holdja van: a mintegy 20 kilométeres Phobos és a 10 kilométeres Deimos. Az MMX a Mars környékén előbb a Deimost tanulmányozza, majd a Phobosra összpontosít. Kis holdjárót is telepítene, hogy leszállóhelyet keressen a szondának; Sara Russell, a Natural History Museum munkatársa, a mintaelemzés helyettes vezetője szerint ilyen apró holdra még nem tettek le rovert, mert a gyenge holdi gravitáció mellett a Mars erős vonzása megnehezíti a manővert. A felszínen robotkar és két mintavevő gyűjtene port.
Két hipotézis verseng: a holdak egy ősi becsapódás törmelékéből születtek, vagy a külső Naprendszerből befogott aszteroidák. A kémiai és ásványtani összetétel Russell szerint gyorsan eldöntheti a kérdést. A Phobosra marsi becsapódások szemcséi is kerülhettek, így a minta a Mars anyagáról is szólhat. A NASA Perseverance 2021 óta gyűjt mintákat, a NASA/ESA Mars Sample Return finanszírozását azonban a kongresszus leállította; Kína 2028-as indítású, 2031-es visszatérésű küldetést tervez. Földön már vannak marsi meteoritok, de ezek a légkörbe érve szennyeződnek.