Közel kilencmillió fiatal adatai tárják fel a digitális média egészségi hatásait
A Lancet kutatási sorozata szerint a gyerekek és fiatalok digitális médiahasználatának megítéléséhez már nem elég azt nézni, hány órát töltenek képernyő előtt. A telefonok, közösségi platformok, játékok és videós szolgáltatások a mindennapi élet infrastruktúrájává váltak: tanulásra, kapcsolattartásra, információkeresésre, szórakozásra és társas visszajelzésekre is használják őket. A hatásokat ezért a tartalom, az életkor, a használat körülményei, a platformok kialakítása és az algoritmikus ajánlások együttesen alakítják.
A tanulmány 121 szisztematikus áttekintés, köztük 52 metaanalízis eredményeit vizsgálta, amelyek összesen 2790 korábbi kutatásra épültek. Az elemzés mintegy 9 millió, 0–24 év közötti gyermek, serdülő és fiatal felnőtt adatait fogta össze. A digitális médiahasználat következetesebben kapcsolódott kedvezőtlen, mint kedvező egészségi és fejlődési kimenetekhez, de ez nem jelenti azt, hogy minden használat káros lenne.
A 0–10 éveseknél főként a képernyőidő nyelvi és értelmi fejlődésre, alvásra és viselkedésre gyakorolt hatásait vizsgálták. A 10–24 éveseknél inkább a közösségi média, a túlzott használat, a mentális egészség, az alvás, a testkép és az önsértés kockázata került előtérbe. Egy modell szerint a napi két óránál több képernyőidő világszerte mintegy 2,8 millió depresszióhoz és 240 ezer elhízáshoz kapcsolódó egészségkárosodással korrigált életévvel járhat, ám ez illusztratív becslés, nem bizonyított ok-okozati összefüggés. A kutatók szerint a megfigyeléses adatok és az önbevallás korlátai miatt a digitális környezet hatásait óvatosan kell értelmezni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔