Egy 15. századi hajóroncs tárja fel a balti-tengeri tengerészek életét
A svéd partok közelében fekvő Vrak 5 hajóroncs vizsgálata új részleteket tárt fel a 15. századi balti-tengeri hadihajók életéről és működéséről. A roncs a Stockholmtól délre található Landfjärden-szoros sekély vizében, a Häringe-kastély közelében fekszik. A 2025 februárjában elvégzett kormeghatározás szerint a hajó az 1460-as vagy az 1480-as években épülhetett, így a térség eddig ismert legrégebbi hadihajója. A 40–45 méter hosszú hajó faanyaga a mai Délkelet-Svédországból származik, de egyelőre nem tudni, hogy a svéd vagy a dán flottához tartozott-e.
A régészek a fedélzetről vastag üledékréteget távolítottak el, és több, feltehetően a hajókonyhához tartozó téglát találtak. A leletek és Matilda Jarl kutatásai alapján a legénység főként halat, húst és zabkását fogyasztott; a húsokat és zöldségeket üstökben, pörkölt vagy sűrű leves formájában készítették el. A társadalmi különbségek az italokban is megmutatkoztak: a közönséges tengerészek inkább sört ittak, a tisztek és magasabb rangúak bort is kaphattak.
A Vrak 5 azért is jelentős, mert ez a Balti-tenger legkorábbi ismert példája a karvel palánkozásnak, amelynél a deszkákat egymás mellé illesztették. Ez nagyobb és erősebb hajók, valamint nehezebb ágyúk alkalmazását tette lehetővé. Az elsüllyedés oka továbbra sem ismert: tűzvész és egy 1501-es dán támadás lehetősége is felmerült.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔