A tambaqui hal mutatja az amazóniai klímaváltozás hatásait
Adalberto Luis Val, a 70 éves, díjnyertes ökológiai fiziológus Manausban, az Amazonas esőerdőjében kutatja, hogyan viseli a klímaváltozást a tambaqui (Colossoma macropomum). A gasztronómiailag is keresett, hatalmas édesvízi „felszíni lélegző” kiemelkedő alsó ajkával millió évek alatt tökéletesítette, hogy emelkedő hőmérsékletnél, amikor a víz oxigénje kritikusan csökken és a szén-dioxid megugrik, a felszín oxigéndúsabb rétegét szívja. Val szerint a hal követése az amazóniai erdő ellenállóképességének mérésére is alkalmas: a bányák kanárijához hasonló korai jelző lehet.
Gyerekként a São Paulo-vidéki tónál, apja horgászatain döbbent rá, milyen törékeny a víz alatti élet: hálóval fogott halakat üvegbe tett, másnapra mind elpusztultak. Az 1980-as évek eleje óta Manaus az otthona, ahol évtizedek alatt a trópusi klímatudomány egyik központját építette ki az Amazóniai Kutatások Nemzeti Intézetében (INPA). Szerinte az Amazon-medencében mintegy 65 millió évig viszonylag stabil klíma uralkodott: a víz oxigénszintje a hűvösebb éjszakákon nőtt, a melegebb nappalokon csökkent. Az ipari forradalom óta ez megváltozott. Az esőerdei halak viszonylag szűk, 27–31 Celsius-fokos sávban élnek jól; efelett a hőmérséklet halálos lehet. A trópusi fajok a mérsékelt övi társaiknál érzékenyebbek a hő, a páratartalom és a vegyi ingadozásokra. Ehhez járul az égetéses földművelés, a vadbányászat és a vizekbe jutó vegyi lefolyás.
Az INPA laborjában négy kamrában figyelték a tambaqui és más vízi fajok életjeleit: háromban az IPCC 2100-ra modellezett enyhe, közepes és szélsőséges klímahatásait szimulálták, a negyedik kontrollként a jelenlegi viszonyokat tükrözte. Július 30-án a southamptoni egyetemen vette át a Fisheries Society of the British Isles Le Cren-érmét, az elsőt trópusokon dolgozó kutatónak. Korábban megkapta a brazil Nemzeti Tudományos Érdemrend Nagykeresztjét és az American Fisheries Society kiválósági díját; 22 könyve és mintegy 280 tudományos cikke van. Kanadai munkatársa, Chris Wood (University of British Columbia) szerint az egyenlítőn a klímaváltozás, a szennyezés, az erdőirtás és a népességnövekedés együtt „tökéletes vihar”. A munka a biodiverzitásra és az élelmezésbiztonságra is kihat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔