Egyre több felnőtt szorul látáskorrekcióra Magyarországon
Magyarországon néhány év alatt több százezerrel nőtt azoknak a száma, akiket rendszeresen szemészeti szakellátásban gondoznak. A KSH adatai szerint a számuk a 2021-es 1 544 578-ról 2024-re 1 852 395-re emelkedett, 2025-ben pedig 1 809 836 fő volt, vagyis továbbra is 1,8 millió fölött maradt. A legnagyobb éves növekedést 2022-ben mérték, amikor 13,6 százalékkal bővült az esetszám. A statisztika azokhoz kapcsolódik, akik ismert szembetegség miatt folyamatos szakorvosi felügyelet alatt állnak, és az adott évben legalább egyszer kontrollon jártak.
A látási nehézségek a 15 évesnél idősebb lakosság körében a mindennapi életet korlátozó egészségi problémák között a leggyakoribbak közé tartoznak: az érintettség aránya 22–23 százalék, ezen belül 2,5 százalék súlyos, mintegy 20 százalék pedig mérsékelt korlátozottságot jelent. A panaszok egyre fiatalabbaknál is megjelennek, a szemészeti ellátásban részesülők csaknem 15 százaléka 19 év alatti. A szakértők szerint a fokozott képernyőhasználat, a zárt térben töltött idő és a természetes fény hiánya hozzájárulhat a digitális szemfáradtság és a korai rövidlátás terjedéséhez.
A rendszeres, lehetőleg évenkénti szűrés a látásromlás és több szembetegség korai felismerését is segítheti. A vizsgálat nemcsak a megfelelő dioptria meghatározására szolgál, hanem a szem általános állapotáról és a mindennapi terhelés hatásairól is képet ad. A szemüveg kiválasztásánál pedig érdemes a keret mellett a lencsék és bevonatok teljes költségét figyelembe venni, nem pusztán a meghirdetett kedvezmény nagyságát.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔